Néhány napja már hétmilliárd ember él a földön. Azon a Földön, amelyiken csak látszólagos a béke és a nyugalom. Pedig az emberek száma, az eltérő kultúra és gondolkodás, a vallási sokszínűség nem indok arra, hogy sokan nem képesek békében egymás mellett élni.

Hol az a toleranciának nevezett erény, melynek gyakorlása következtében a konfliktusok minimálisra csökkennének? Miért van szükség mindenáron a hatalom és az erő gyakorlására mások véleményével, hitével szemben, csak azért, mert az eltér a miénktől, és nem tudunk vele egyet érteni?

Pedig talán soha nem volt ennyire szükség a toleranciára, mint napjainkban. Az UNESCO kezdeményezésére az 1995. évet az ENSZ a tolerancia évének nyilvánította. Azt az esztendőt, amelyikben már ötödik éve tartott a Délszláv háború. De a világ abban reménykedett, hogy – talán ennek hatására is – végre megkötik a békeszerződést Daytonban. Ennek a nagyszabású rendezvénysorozatnak összegzéseként – a júliusban valóban létrejött béke megállapodást követően –, novemberben 16-án, az UNESCO tagállamai elfogadták a tolerancia elveiről szóló nyilatkozatot. S bár azóta sem tűnik különösebben békésnek Földünk, az ENSZ Közgyűlése egy évvel később, az 1996. december 12-i határozatában hivatalosan is felszólította tagállamait, hogy november 16-át nyilvánítsák a Tolerancia Nemzetközi Napjává.

Ma, amikor néhány óra alatt a világ bármely pontjára eljuthatunk, amikor bárki szabadon választhatja meg hazáját, otthonát, egyik napról a másikra olyan kultúra képviselői jelenhetnek meg a szomszédunkban, a munkahelyünkön, amelynek alapjai – hite, neveltetése, viselkedése, öltözködése – teljesen eltér a számunkra megszokottól. Soha nem volt tehát ekkora szükség a tolerancia gyakorlására, mint napjainkban.

Az ókorban és a középkorban, de még az újkor hajnalán is a tolerancia főként vallási toleranciát jelentett. Az egymástól idegen kultúrák, vallások keveredése azonban csak ott okozott gondot, ahol hiánya volt a toleranciának, és ezért egész népcsoportok identitása került veszélybe. Egy toleráns társadalomban ugyanis nem fordulhat elő, hogy bárki ráerőltesse kultúráját, vallását, vagy olyan akaratát a másikra, amely által annak saját kultúrája kerülne veszélybe. Mert a toleráns ember egy olyan személy, aki megérti és tiszteli a másikat.

Ez azonban nem néma, érdektelen elfogadását jelent, hanem sokkal inkább egyfajta érdeklődést, kommunikációt, ezeken keresztül pedig embertársaink a miénktől eltérő világának megismerést és megértést. A toleranciának valójában még szeretettett sem kell tartalmaznia. Elég, ha valóban őszinte mosollyal és valódi érdeklődéssel fordulunk a másik felé.

Mindezen túl a toleranciának tényleges cselekvésre kell sarkalnia mindenkit, aki azt látja, hogy másokat megfosztanak alapvető emberi jogaiktól, szabadságuktól. Ne gondoljuk, hogy nekünk soha, semmikor nem lehet szükségünk mások segítségére…

De hogyan alkalmazzuk mindezt a mindennapokban? Honnan döntsük el, hogy miképp bánjunk a másikkal? A legjobb megközelítés az, hogy egyszerűen kiindulunk önmagunkból. Abból, hogy mi mit szeretnénk, milyen tiszteletet és támogatást várunk el másoktól. Ez az, ami alapvetően határozza meg, hogyan kell viselkednünk másokkal szemben.

Sokan, sokféleképpen írtak már erről. Ezek között van L. Ron Hubbard, az amerikai filozófus, aki Az út a boldogsághoz című, 21 pontból álló, erkölcsi szabálygyűjteményének huszadik pontjában ezt így fogalmazta meg: „Próbálj úgy bánni másokkal, ahogy te szeretnéd, hogy ők bánjanak veled.”

Mások ezt keresik:

mit jelentett a vallasi tolerancia napjainkban? unesco tagállamai 

Hasonló bejegyzések:

Futás a Föld napja tiszteletére 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Ma már mindannyian belátjuk, hogy vigyáznunk...
Ballagási versidézetek Ah vége, vége! Vagy ki tudja? Diák marad az ember, amíg él, Leckéjét a sírig tanulja: Nehezebbet folyvást a réginél!...
Mi a siker titka? Azt a tényt, hogy egyes emberek sikeresebbek mint mások már rengetegen észrevették, és tanulmányozták. Rengeteg cikk, könyv, videó és film...
A lombikbébi program lényege A meddőség oka nagyon sokrétű lehet. Napjainkban egyre duzzad azoknak az okoknak a száma tudományosan is bizonyítottan, amelyek meddőséghez vezethetnek,...
Szájszag-mester és Büdi-kisasszony http://homeopatiaoldal.hu/szajszag-mester-es-budi-kisasszony-szajszag-ellen-homeopatiaval/ Biztos sokaknak ismerős e két vicces név, Adam Sandlars „Esti mesék” című filmjéből. De a való életben már nem...